Biztosan veled is előfordult már egy keményebb résztávos edzésen vagy egy félmaraton utolsó kilométerein, hogy a lábaid ólomnehézzé váltak, a lépteid megrövidültek, és úgy érezted, az izmaid egyszerűen felmondták a
jóga futóknak
Ha rendszeresen koptatod a városi aszfaltot, pontosan ismered az érzést: az edzésterved szerinti résztávok kipipálva, a heti kilométerek a lábadban vannak, de a tested valahogy mégsem úgy működik, mint egy
Ismerős az az érzés, amikor a nyolcórás irodai munkanap után felveszed a futócipődet, kilépsz a szabadba, és az első két-három kilométeren úgy mozog a lábad, mintha berozsdásodott zsanérokat próbálnál erőltetni?
Ha heti harminc, ötven vagy akár nyolcvan kilométert teszel a lábaidba, pontosan ismered azt az érzést, amikor a tested minden egyes lépésnél jelzi az aszfalt keménységét: feszes vádlik, merev csípőhorpasz,
Ismerős az az érzés, amikor egy kiadós, endorfinban úszó vasárnapi hosszú futás után másnap reggel úgy kelsz ki az ágyból, mintha megolajozatlan bádogember lennél? A vádlid kőkemény, a derekad tompán



