Ismerős a forgatókönyv: felhúzod a futócipőt, kilépsz az ajtón, de a tárgyalások feszültsége, a megválaszolatlan e-mailek és a napi teendők listája veled tartanak az első kilométereken. A lábad már mozog,
Ismerős az a tompa, szinte fizikai nyomással nehezedő köd, ami menetrendszerűen délután kettő körül telepszik a homlokod mögé? A monitor képe összefolyik, az e-mailek mondatai értelmüket vesztik, a kezed pedig